Az állami nyugdíj a nettó átlagkeresetnek nagyjából a felét pótolja. Ezen az oldalon végigvesszük, mit jelent ez a te esetedben, milyen három megtakarítási forma kap állami támogatást, mennyit ad vissza az állam, és mi történik, ha idő előtt hozzányúlsz a pénzhez.
Az oldalon szereplő adatok a állapotot tükrözik, és tájékoztató jellegűek.
Nem azért, mert az állam rosszul számol, hanem mert a rendszer felosztó-kirovó: a mai aktívak járuléka a mai nyugdíjakat fizeti. Ha kevesebb aktív jut egy nyugdíjasra, a rendszer előbb-utóbb szűkül. Ez nem vélemény, hanem demográfia.
Forrás: KSH-adatok alapján, 2026. Az átlag és a medián közti különbség azért fontos, mert az átlagot néhány magas nyugdíj húzza felfelé: a nyugdíjasok fele a mediánnál is kevesebbet kap.
Azt, hogy a nyugdíjad az utolsó kereseted hány százaléka lesz. Magyarországon ez aggregált szinten nagyjából 50 százalék. A gyakorlatban viszont annál rosszabb az arány, minél többet keresel: a nyugdíj kiszámításánál a magasabb keresetek egyre kisebb súllyal számítanak. Egy átlagkereset körüli munkavállalónál az 50 százalék reális, egy jóval afölött keresőnél ez 35-40 százalék is lehet.
A különbözet az, amit neked kell pótolnod. Nem azért, hogy gazdag legyél nyugdíjasként, hanem azért, hogy ne kelljen életszínvonalat váltanod 65 évesen.
Állítsd be, mennyit tudsz havonta félretenni és hány éved van a nyugdíjig. A kalkulátor kiszámolja az éves adó-visszatérítést, és azt, hogy ez mennyivel növeli a végösszeget.
Mindháromra ugyanaz a 20 százalék jár, de más a plafon, más a rugalmasság, és más a kockázat. Ez a legfontosabb különbségük egymás mellett.
| Nyugdíjbiztosítás | Önkéntes nyugdíjpénztár | NYESZ | |
|---|---|---|---|
| Adó-visszatérítés | 20%, max. 130 000 Ft/év | 20%, max. 150 000 Ft/év | 20%, max. 100 000 Ft/év |
| Ehhez éves befizetés | 650 000 Ft | 750 000 Ft | 500 000 Ft |
| Ki kezeli a pénzt | a biztosító, választott eszközalapokban | a pénztár, választott portfólióban | te magad, értékpapírszámlán |
| Mikor jár le | a szerződéskötéskori nyugdíjkorhatárnál | 10 év várakozás + nyugdíjba vonulás | nyugdíjkorhatár és 10 év |
| Ha emelik a korhatárt | nem érinti a szerződésedet | érinti | érinti |
| Kinek való | aki fix célt és haláleseti védelmet is szeretne | aki a legnagyobb visszatérítést akarja, olcsón | aki maga akar befektetni és ért hozzá |
Az önkéntes pénztári 150 000 Ft-os plafon a nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárra együttesen vonatkozik, nem pénztáranként külön. A három forma együttes éves maximuma 280 000 Ft.
Biztosítási szerződés, aminek megtakarítási része van. A pénzed eszközalapokba kerül, a kockázatot te választod meg. Két dolog különbözteti meg a másik kettőtől: a lejárat a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárhoz kötődik, tehát ha a korhatárt később emelik, a te szerződésedet az nem tolja ki; és tartalmaz haláleseti szolgáltatást is, ami a családod védelme szempontjából számít.
Cserébe jellemzően ez a legköltségesebb a három közül, főleg az első években. Ezért nyugdíjbiztosítást csak hosszú, 15 évnél is hosszabb távra érdemes kötni, és a költségmutatót (TKM) mindenképp nézd meg szerződés előtt.
A legrégebbi és jellemzően a legolcsóbb forma, és itt a legmagasabb a visszatérítési plafon. Rugalmas: a befizetés mértéke szabadon változtatható, a minimum tagdíjat a pénztár alapszabálya rögzíti. Sok munkáltató is fizet bele, ami tovább javítja a képet.
Amit tudni kell róla: 10 éves várakozási idő van a belépéstől. A tizedik év után a hozam háromévente egyszer adómentesen felvehető, a tőke viszont bent marad a nyugdíjig.
Nyugdíj-előtakarékossági számla: lényegében egy értékpapírszámla nyugdíjcélra, kedvező adózással. Itt te döntöd el, mit veszel: állampapírt, részvényt, befektetési alapot. Ez a legolcsóbb és legrugalmasabb megoldás annak, aki ért a befektetéshez, és a legkockázatosabb annak, aki nem.
Alacsonyabb a visszatérítési plafon (100 000 Ft), és a hozzáféréshez két feltétel kell együtt: betöltött nyugdíjkorhatár és a számlanyitástól eltelt 10 év.
Nincs objektíven legjobb termék, csak a helyzetedhez illő. Ez a négy kérdés dönti el.
Egyszerűbben, mint gondolnád: nem kell külön igényelned. A biztosító, a pénztár vagy a számlavezető minden évben adatot szolgáltat a NAV-nak a befizetéseidről, és a visszatérítés megjelenik az szja-bevallási tervezetedben.
Az állam a támogatásért cserébe azt várja, hogy nyugdíjig bent hagyd a pénzt. Ha előbb nyúlsz hozzá, a visszatérítést vissza kell fizetni, és további adóteher is keletkezhet. Ez termékenként eltér.
| Termék | Mi történik feltöréskor |
|---|---|
| Nyugdíjbiztosítás | A kapott adó-visszatérítést 20 százalékkal növelten kell visszafizetni, plusz a biztosító visszavásárlási költsége terhel. Kivétel: legalább 40%-os egészségkárosodás vagy haláleset. |
| Önkéntes pénztár | 10 év után a hozam adómentesen felvehető. A tőke viszont nyugdíj előtt egyéb jövedelemnek minősül: 15% szja + 13% szocho. A 11. évtől ez évente 10 százalékponttal csökken, a 21. évre nullára. |
| NYESZ | A felvett adójóváírásokat vissza kell fizetni 20% büntetőkamattal, a hozamon pedig 15% szja + 13% szocho. |
Nincs egy jó szám, de van egy jó módszer: a célösszegből visszafelé számolunk. Megnézzük, mekkora kiegészítésre lenne szükséged a várható állami nyugdíjad mellé, hány éved van hátra, és ebből jön ki a havi összeg.
Hüvelykujjszabályként a nettó jövedelem 10 százaléka körüli összeg hosszú távon érdemi kiegészítést ad, de a lényeg nem az arány, hanem az, hogy végig tudd fizetni. Inkább kevesebbel indulj és emeld, mint hogy két év után abbahagyd.
Nem. A visszatérítés egyszeri, garantált jóváírás az adott évi befizetésedre, a hozam pedig a befektetett pénz évről évre változó eredménye. A kettő egymásra épül: a visszatérítés is bekerül a megtakarításba, és onnantól az is kamatozik.
Épp ezért a visszatérítés az első években aránylag nagyot dob a számládon, a futamidő második felében viszont már a hozam viszi a hátán az egészet.
Jogi korlát nincs, gazdasági viszont van. Nyugdíjbiztosításnál a szerződés jellemzően minimum 10 éves futamidőt igényel, és a magas kezdeti költségek miatt 15 évnél rövidebb távon ritkán éri meg.
Ha 10 évnél kevesebb van hátra a nyugdíjkorhatárig, jellemzően az önkéntes pénztár vagy a NYESZ marad értelmes opció. Ötven felett is van értelme elkezdeni, csak más eszközzel, mint harmincévesen.
2026-ban nem. Ez egy 2025-re szóló, egyéves átmeneti lehetőség volt, ami 2025. december 31-én lezárult, és a kormány nem hosszabbította meg. 2026. január 1-től új kérelmet nem lehet benyújtani.
Ez azért fontos, mert sok online cikk és összehasonlító oldal még mindig aktuálisként mutatja. Ha valaki ma erre alapozva tervez lakásvásárlást, rossz feltételezésből indul ki.
Mindhárom forma tud szünetelni, csak másképp. Az önkéntes pénztárnál a befizetés felfüggeszthető, a számla megmarad és tovább kamatozik, csak a minimális költséglevonás megy tovább. A NYESZ-nél sincs kötelező befizetés.
A nyugdíjbiztosításnál van a legszigorúbb keret: itt díjmentesítés vagy szüneteltetés kérhető, de ennek feltételei szerződésenként eltérnek. Pont ezért nem mindegy, mekkora díjat vállalsz be induláskor.
Azt, hogy a szerződésben rögzített lejárat a szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatárhoz igazodik. Ha a jogalkotó később emeli a korhatárt, az a te szerződésed lejáratát nem tolja ki.
A másik két formánál ez nem így van: ott a hozzáférés a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz kötődik. Aki ma harmincéves, annak ez a különbség több évet is jelenthet.
Csak annyiban, amennyi szja-t ténylegesen fizetsz. A 25 év alattiak kedvezménye miatt sok fiatalnak nincs vagy alig van összevont adóalap utáni szja-ja, és a visszatérítés ehhez van kötve.
Ez nem érv a halogatás mellett: a korán elkezdett megtakarítás előnye a kamatos kamatból jön, nem a visszatérítésből. A visszatérítés később, magasabb jövedelemnél automatikusan beindul.
Nem vész el. Az önkéntes pénztárnál és a NYESZ-nél a megtakarítás a kedvezményezettet vagy az örökösöket illeti. A nyugdíjbiztosításnál ezen felül haláleseti szolgáltatás is jár, és a kedvezményezett a hagyatéki eljárás megkerülésével, közvetlenül jut hozzá.
Ez az egyik olyan pont, ahol a három termék érdemben különbözik, és amit szerződés előtt érdemes tudatosan beállítani.
Egy díjmentes átvilágításon kiszámoljuk a várható állami nyugdíjadat, a hiányzó részt, és hogy a három támogatott termék közül melyik illik a helyzetedhez.
