A legtöbb ember a hozamot próbálja maximalizálni, pedig ugyanazon az eszközön két ember végeredménye 20-30 százalékkal is eltérhet attól függően, hogy milyen számlán tartja és mennyi költséget fizet rá. Ez az oldal erről a két dologról szól, mert ezt a kettőt tudod valóban befolyásolni.
Az oldalon szereplő adatok a állapotot tükrözik, és tájékoztató jellegűek.
A befektetési beszélgetések nagy része rossz helyen kezdődik: „mibe tegyem?” Ez a kérdés sorrendben a negyedik. Előtte három másik dönti el, hogy egyáltalán melyik termékcsalád jöhet szóba, és ha ezeket átugrod, jó eséllyel olyasmibe kerül a pénzed, amiből pont akkor nem tudsz kiszállni, amikor kellene.
Az alábbi négy kérdést szoktuk végigvenni. A válaszokból többnyire magától adódik a megoldás, és jellemzően kiderül az is, hogy nem egy termék kell, hanem kettő-három, különböző időtávra.
Ezek nélkül minden termékajánlás vaktában lövés. Érdemes végiggondolnod őket, mielőtt bárkivel leülsz, minket is beleértve.
Nem rangsor, hanem szereposztás. A legtöbb jól működő portfólióban ezekből több is szerepel, különböző célra és időtávra.
A tartós befektetési számla nem termék, hanem egy számlatípus, amire a befektetéseidet ráteheted. Nem kerül külön pénzbe, és öt év után nullára viszi a hozamadót.
A TBSZ-t egy banknál vagy befektetési szolgáltatónál nyitod. A megnyitás naptári éve a gyűjtőév: ebben az évben tehetsz rá pénzt, akárhányszor. A gyűjtőév végén a számla lezárul a befizetések elől, és elindul az óra. A minimálisan elhelyezendő összeg jellemzően 25 000 forint.
Utána már csak várni kell. A számlán belül szabadon kereskedhetsz, átrendezheted a portfóliót, eladhatsz és vehetsz, ezek egyike sem adóztatható esemény. Az adót akkor nézik meg, amikor a pénzt kiveszed, és ekkor az számít, hány év telt el a gyűjtőév vége óta.
Itt van a lényeg, és itt van egy fontos változás is: a 2025. január 1-jétől nyitott számlák idő előtti feltörése drágább, mint a korábbiaké, mert a szociális hozzájárulási adó is rárakódik.
| Mikor veszed ki | 2025-től nyitott TBSZ | 2025 előtt nyitott TBSZ |
|---|---|---|
| A gyűjtőévet követő 3 éven belül | 15% szja + 13% szocho (összesen 28%) | 15% szja, szocho nélkül |
| 3 és 5 év között | 10% szja + 8% szocho (összesen 18%) | 10% szja, szocho nélkül |
| 5 év után, a lekötés végén | 0%: se szja, se szocho | 0% |
Állítsd be a havi összeget, az időtávot, a várt hozamot és a termék éves költséghányadát. A kalkulátor megmutatja, mennyi marad nálad TBSZ-en és anélkül.
Egy befektetési jegy egy közös kosárból vásárolt részesedés. Az alapkezelő megveszi az értékpapírokat, te pedig a kosár értékének egy darabját birtoklod.
A nevek szolgáltatónként eltérnek, a logika viszont ugyanaz: minél több benne a részvény, annál nagyobb a hosszú távú várható hozam és annál nagyobb a menet közbeni ingadozás.
| Típus | Mi van benne | Ajánlott időtáv | Jellemző ingadozás |
|---|---|---|---|
| Pénzpiaci | Rövid lejáratú betétek, diszkontpapírok | 0-1 év | Minimális |
| Kötvényalap | Állami és vállalati kötvények | 2-4 év | Alacsony, de nem nulla |
| Vegyes alap | Kötvény és részvény keverve | 4-7 év | Közepes |
| Részvényalap | Tőzsdei részvények | 8-15+ év | Magas, két számjegyű esések is |
| Ingatlanalap | Bérbe adott ingatlanok | 5-10 év | Alacsonynak látszik, de illikvid |
| Abszolút hozamú | Az alapkezelő szabadon dönt | 3-5 év | Változó, kezelőfüggő |
Alapoknál három költségtípussal találkozol. Ezek kis számoknak látszanak, de évtizedes távon összeadódnak, és a különbség jelentős.
Ez a termékcsalád kapja a legtöbb kritikát a magyar pénzügyi sajtóban, sokszor jogosan. Ettől még van, akinek pontosan ez a jó megoldás. A különbség azon múlik, mire használod.
A teljes költségmutató egy szabványosított szám, ami egy modellszerződésre megmutatja, hogy a konstrukció évente hány százalékkal csökkenti a hozamodat. Nem tökéletes, de az egyetlen olyan mutató, amivel két különböző biztosító terméke összehasonlítható, mert mindenki ugyanazzal a módszertannal számolja.
A befektetés két valódi ellenfele nem a piac, hanem a türelmetlenség és a koncentráció.
Ezekkel találkozunk a leggyakrabban, amikor valaki meglévő portfólióval ül le hozzánk.
Havi szinten már 10-20 ezer forinttal is van értelme, ha hosszú az időtáv, mert a rendszeresség és az idő többet számít, mint az induló összeg. Egyösszegű befektetésnél a legtöbb szolgáltatónál néhány tízezer forint a belépő, TBSZ-nél jellemzően 25 000 forint.
A fontosabb kérdés nem az összeg, hanem a sorrend: előbb legyen vésztartalék, és ne legyen drága, magas kamatozású adósságod. Ha ez a kettő megvan, onnantól minden befektetett forint dolgozik.
A belépési pont eltalálása hosszú távon statisztikailag nem szokott sikerülni, még a szakembereknek sem. Aki a tökéletes pillanatra vár, jellemzően kimarad a hozam egy részéből, miközben a pénze addig inflálódik.
A gyakorlati megoldás nem az időzítés, hanem a szakaszolás: nagyobb összeget több részletben, több hónapra elosztva tenni be. Ezzel nem kell eltalálnod semmit, és az esetleges rossz belépés hatása is szétterül.
A TBSZ szabad felhasználású: öt év után adómentesen kiveheted, és arra költöd, amire akarod. A nyugdíjcélú formák többet adnak, mert 20 százalékos adó-visszatérítés jár rájuk, cserébe viszont a pénz a nyugdíjkorhatárig gyakorlatilag be van zárva, és a korai felvétel büntetéssel jár.
A kettő nem versenyzik, hanem kiegészíti egymást. A nyugdíjra a nyugdíjcélú forma jobb, mindenre másra a TBSZ. A legtöbb jól működő portfólióban mindkettő szerepel. A nyugdíjcélú termékek részleteit a nyugdíj oldalunkon szedtük össze.
A számlán belül igen: szabadon eladhatsz, vehetsz, átrendezheted a portfóliót, ezek nem adóztatható események. Ami korlátozott, az a pénz kivétele a számláról.
Ha a lekötési idő letelte előtt kiveszed, a feltörés szabályai szerint adózik a hozam, a táblázatban látható kulcsokkal. Ezért szoktuk azt javasolni, hogy ne egyetlen nagy TBSZ legyen, hanem évente nyitott, több kisebb: így mindig lejár valamelyik, és nem kell feltörni egyet sem.
A befektetési jegyeid és értékpapírjaid a te tulajdonodban vannak, nem a szolgáltató vagyonának részei, ezért elvileg átvihetők egy másik szolgáltatóhoz. Erre az esetre működik a Befektetővédelmi Alap, ami a szolgáltató mulasztásából eredő károkra ad kártalanítást, jogszabályban rögzített felső határig.
Ez nem azonos a banki betétbiztosítással, és fontos tudni, hogy egyik sem véd az árfolyamveszteségtől. Ha az alapod esik, azt semmilyen alap nem téríti meg, mert az nem kár, hanem befektetési kockázat.
Tájékozódásra jók, előrejelzésre nem. A múltbeli hozam megmutatja, hogyan viselkedett az adott alap különböző piaci helyzetekben, mekkorák voltak a visszaesései és mennyi idő alatt jött vissza belőlük. Ez hasznos információ a kockázatról.
Amit viszont nem mutat meg, az a jövőbeli hozam. Erre egyetlen szabályozott szolgáltató sem vállalhat garanciát, és ha valaki mégis konkrét jövőbeli hozamot ígér, az önmagában figyelmeztető jel.
Attól függ, milyen devizában lesz a kiadásod. Ha forintban élsz és forintban költesz, a devizakitettség önmagában kockázat, mert az árfolyam mindkét irányba mozoghat. Ha viszont devizában lesz célod, például külföldi tanulmány vagy ingatlan, akkor a devizás megtakarítás éppen hogy csökkenti a kockázatot.
A gyakorlatban a legtöbb hosszú távú portfólióban van valamennyi nemzetközi kitettség, mert a diverzifikáció előnye általában felülmúlja a devizamozgás okozta ingadozást. Az arányt viszont tudatosan kell beállítani, nem véletlenszerűen.
Nem. Az állampapír nem tartozik a közvetített termékeink közé, ezért erről nem is adunk terméktanácsot és nem is hasonlítjuk össze ajánlatként. Ha ez érdekel, a Magyar Államkincstárnál vagy a bankodnál tudod megvásárolni.
Attól még a beszélgetésen szóba kerülhet, mert a portfóliód összképéhez hozzátartozik, és annak is van jelentősége, mennyi pénzed van már ilyen formában. A döntést viszont ebben magadnak kell meghoznod, vagy a számlavezetőddel.
Az ügyfélnek nem kerül semmibe. A tanácsadói hálózat a megkötött szerződések után a szolgáltatótól kap jutalékot, ezért a beszélgetés, az összehasonlítás és a portfólió átnézése díjmentes, akkor is, ha a végén nem kötsz semmit.
Ez a modell felvet egy jogos kérdést, ezért nyíltan kezeljük: a javadalmazás terméktípusonként eltér. Ha kéred, elmondjuk, melyik konstrukcióhoz milyen jellegű javadalmazás kapcsolódik, hogy tudd, hol lehet érdekütközés.
Rendszeresen. Ha van magas kamatozású, drága hitelkártya- vagy személyi kölcsön tartozásod, annak a törlesztése gyakorlatilag kockázatmentes, garantált megtérülés, amit egyetlen befektetés sem ver meg. Ilyenkor először azt rendezzük.
Ugyanez igaz a vésztartalékra: amíg nincs három-hat havi kiadásnyi elérhető pénzed, addig a hosszú távú megtakarítás inkább kockázat, mint érték, mert az első váratlan kiadásnál fel kell törni.
Egy díjmentes átnézésen megmutatjuk, mennyi adót és költséget fizetsz feleslegesen a jelenlegi megtakarításaidon, és mit lehetne ebből visszanyerni.
